Vízivás – a legolcsóbb és legjobb módszer egészségünk megőrzéséhez

„Víz nélkül a test csak por és hamu.” A víz a szervezetek legfontosabb szervetlen vegyülete. Az állatok és növények nagyrészt vízből épülnek fel.

  • a halak 80%-t.
  • a csiga testének 84%-t
  • a fa 85%-t
  • a medúza 98%-t
  • az emberi test 60-70%-t víz képezi. Például egy 70kg súlyú ember testében akár 46kg víz és csak 24kg szárazanyag található. Az emberi test csecsemőkorban tartalmazza a legtöbb vizet: a magzatok és a gyermekek testének víztartalma meghaladja a 75-80%-ot. Ahogy idősödünk, a víz mennyisége csökken, időskorban sokan küzdenek vízdeficittel.

Ha egy autó akkumulátorában a folyadékszint túl alacsony, akkor nem ad áramot, és az autó megáll. Testünk működése sokkal jobban függ a víztől, mint az autó akkumulátora, azonban sajnos ennek nem vagyunk tudatában. Vízhiány következtében a sejtjeink és szöveteink hibásan működnek. Ha a kiszáradt akkumulátort feltöltjük vízzel, újra működni fog. Az emberi szervezet sokkal érzékenyebben reagál a változásokra, mint egy akkumulátor. Ha a test elveszíti víztartalmának 20%-át, abba belehal.

A legtöbb ember kevés vizet iszik… Testünkben minden folyamat vizes közegben működik, ezért egészségünk megőrzéséhez létfontosságú, hogy elegendő mennyiségű vizet igyunk. Minden szervünk működése vizet igényel. Az állat- és növényvilág összes életfolyamata, testünk szövetei vizes közegben működnek.

A víz a hordozó közege például minden tápanyaggal kapcsolatos folyamatnak. Az emésztőnedvek több mint 80%-a víz. A sejt és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja, és mint szállítóeszköz biztosítja a táplálékok felvételét és a kiválasztási termékek eltávolítását a szervezetből. Vagyis  még a vitaminok, nyomelemek szállítása a szervezetben is a víz segítségével történik. Vízhiány esetén a vitamintabletta sem tud hasznosulni. A méregtelenítő szervek kiválasztó működéséhez is szükséges a víz. Ha ennek mennyisége nem elegendő, a mérgek lerakódnak a szövetekben, a kötőszövetekben és az ízületekben. A víz számos helyen kenőanyagként működik (ízületek). Biztosítja, hogy a szervek puhák és simák legyenek. Itt nyákos anyagokkal együtt dolgozik a víz, ugyanúgy, ahogyan a belekben is. Az anyagcseretermékeket (húgysav, ammónia, szén-dioxid stb.) a víz oldja, hígítja, elszállítja a vesékhez, a tüdőhöz, a bőrhöz, a vastagbélhez stb. A szervezet felhasználja a víz kémiai tulajdonságait a különféle anyagcsere-folyamatoknál, például a víz a sejt falán való átáramlásából szállítható energiát termel. A sejten belüli folyamatok is vizet igényelnek, sőt „ragasztóanyagként” a sejtek kötéseinél is szerepe van. Főként a párologtatás révén a víz az állandó hőmérséklet szabályozásának legfontosabb eleme.

Gondold végig! Víz nélkül nem volna vérünk, keringésünk, nyálunk, nem tudnánk nyelni, nem volna gyomornedvünk sem, és nem működne az emésztőrendszerünk. Nem tudnánk pislogni, hisz nem volna könnyünk, nem tudnánk gondolkozni sem, mert még a gondolkozáshoz is vízre van szükségünk. A víz ugyanis „áramvezető”, azaz az ingerületek, elektrolitfolyamatok (agy, ideg) segítője. Az elektrolitok (bázisok, savak, sók vizes oldatai) vezetik az elektromos áramot. A molekulák a vízben feloldódnak, pozitív és negatív ionokra bomlanak (disszociálnak). Például a konyhasó: NaCl vízben oldódva pozitív töltésű Na+ és negatív töltésű Cl-ionokra bomlik. (Érdekes, hogy a folyadékok között szigetelőanyagok is vannak, ilyen például az olaj, a glicerin, a desztillált víz és az alkohol is.) Sőt a víznek információtároló szerepe is van. Az immunitás egyik fontos eleme a memória, emlékezés a korábbi betolakodókra. Ebben a folyamatban a víznek nagy szerepet tulajdonítanak. Az enzimek, a szervezet fő katalizátorai is vizes közegben működnek. Vízhiány esetén, sűrűbb közegben csökken az enzimek hatékonysága.

Ezért nagyon fontos, hogy minden egyes nap megigyuk a kellő mennyiségű tiszta vizet! Ennek az átlátszó, elemi anyagnak a bőséges fogyasztása számtalan problémád gyógyítója lehet!

A víz és az elfogyasztott étel kapcsolata

A kenyérsütés fortélyai közé tartozik az az eljárás, hogy egy pohárban vizet teszünk a sütő aljába, így a kenyér nem szárad ki sülés közben. A pohárból természetesen elpárolog a víz sütéskor, ám ugyanez történik az ételek víztartalmával is 180–200°C-on. A sütő nemcsak megsüti az ételt, hanem ki is szárítja. A szénsavas üdítők is szárítanak azáltal, hogy sok cukrot tartalmaznak. Ha például egy gyorsétteremben sülteket és szalmakrumplit eszel, mellé szénsavas üdítőt iszol, akkor végletesen kiszáradsz.. Az életmódbetegségek kialakulásáért leginkább a túl sok zsír és a kevés vízbevitel a felelősek, vagyis végső soron mi emberek, hisz csak rajtunk múlik mivel táplálkozunk. Sütés, főzés, grillezés során sokfajta méreganyag keletkezik az ételekben. Ezért ha sült, és főtt ételeket fogyasztunk, megemelkedik szervezetünk vízigénye. A legártalmasabb mérgek a bő olajban sütés és a roston sütés közben keletkeznek. Köztudott, hogy az olajban sütéskor karcinogén anyagok keletkeznek, valamint akril-aldehid szabadul fel. Roston sütés közben többgyűrűs, aromás szénhidrogének jönnek létre, amelyek szintén igen veszélyes mérgek. Amikor az ételkészítés során az ételek megfeketednek vagy elszenesednek, akkor is mérgező hatású anyagok keletkeznek.

A háztartások többségében még három káros anyagot használunk előszereztettel: a közönséges asztali sót, a cukrot és az alkoholt. Legtöbbünk nagy élvezettel, és szívesen ízesíti az ételeket ezekkel az elemi összetevőkkel. Megfigyeltem azonban, hogy a zöldségek, gyümölcsök ízét kevésbé próbáljuk elnyomni – már aki fogyaszt egyáltalán, mert sajnos a természetes ízekről leszokóban van az emberiség… Azt gondolom, hogy akik az ezekből készült ételekre helyezik a hangsúlyt, azok kevesebb sót, cukrot, sőt alkoholt fogyasztanak.

„A só olyan mérgező, hogy még sokszoros hígításban – például tengervízben – is halálos lehet. Minden tengerész tudja, hogy kiszáradás lesz a veszte, ha iszik a tengervízből. A szervezet csak nagyon nagy hígításban képes tolerálni a sót. A másik halálos méreg az alkohol, amely »egyszerűen« mérgez. Vízhajtó hatású, ezért jelentős vízvesztést okoz. Az alkohol sejt- és idegméreg. Kevés anyag képes annyira hatékonyan dehidratálni és károsítani az emberi szervezetet, mint az alkohol.”  dr. Douglas N. Graham a 80/10/10

Biztosan tudsz róla, hisz a füstölés és sózás az egyik legegyszerűbb tartósítási formája a húsoknak, például szalonna. A sóval tartósítás során a só a sejtekből vizet von el, kiszárítja azokat. De megnőtt a gabonafélék szerepe is a táplálkozásban – ezeket szintén ízesítjük, sózzuk, cukrozzuk. A só nélkülözhetetlen az élethez, ám a szükséges mennyiség sokkal kevesebb, mint amit átlagosan naponta elfogyasztunk. A WHO szerint napi 5 g sóra van szüksége a szervezetünknek, ami egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Magyarországon a napi sóbevitel ennél jóval magasabb, elérheti a 15-20 grammot is. Tehát 3-4-szer többet fogyasztunk a szükséges mennyiségnél, ellenben nem iszunk eleget, ezáltal lassú folyamat részeként folyamatosan szárítjuk magunkat.

A cukor pedig a különféle gombás megbetegedések fő támogatója. A cukor egy olyan szénhidrát, melynek számos altípusa létezik (például a glükóz, fruktóz, laktóz, maltóz, szukróz stb.), melyek egy része az élelmiszerekben, például a gyümölcsökben, zöldségekben vagy tejtermékekben, természetes módon is előfordul, megtalálható. Ezzel semmi gondja alapvetően a szervezetnek, viszont a modern ételek jó része hozzáadot cukrot (nád, nyírfa, kókuszvirág) is tartalmaz. Az üdítőitalok, péksütemények, sütemények, csokoládék, kekszek, torták és egyéb édességek hozzáadott cukrokban bővelkednek. Egy doboz szénsavas üdítőben például hét, egy csokoládészeletben pedig hat teáskanál cukor található. Az ételekhez, italokhoz hozzáadott (nem természetes) cukrok számos egészségügyi problémát okoznak. Az Open Heart című szaklapban megjelent tanulmány szerint a magas cukortartalmú ételek jelentősen megnövelik a hipertónia (magas vérnyomás) kialakulásának esélyét, jobban, mint a só. Egy másik kutatás szerint a cukorbevitel sokszorosára növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

A cukrozott étel és innivaló sokszorosára növelik a túlsúly kialakulásának esélyét. Az emberek a naponta ajánlott cukormennyiség sokszorosát fogyasztják el, és a napi kalóriamennyiség közel 16 százalékát is cukorból fedezzük (annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a javasolt maximum a 10 százalék).

Dr. Robert Lustig amerikai endokrinológus szerint a cukor azért is veszélyes, mert függőséget okoz. Ezt az elméletet alátámasztja egy 2008-as amerikai kutatás, melynek eredményei szerint a magas cukortartalmú diétán tartott patkányok egy idő után a kábítószeresekhez hasonló vágyakozást mutattak, ha pedig csökkentették a cukor mennyiségét, akkor elvonási tüneteik lettek.

Tehát ezek a fajta “mérgek” azok, amiket bejuttatunk a szervezetünkbe étkezéseink által, ezek az anyagok adják szervezetünk méregterhelését,  A magas sóbevitel hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

Vízhiány

Amikor testünkben nincs elég víz, a méreganyagok sem tudnak kellő mértékben ürülni, illetve koncentrációjuk magasabb értékeket mutat. A víz/méreg aránya a mérgek felé tolódik el, a kialakuló toxikus állapotot kiszáradásnak nevezzük. Ilyenkor felhalmozódnak a méreganyagok a sejteken belül és a sejt közötti térben is, ezért a sejtfunkciók veszélybe kerülnek.

“Ha valakinek a halálát kiszáradás okozza, az azt jelenti, hogy testében a méreganyagok koncentrációja olyan magas lett, amivel a szervezete már nem tudott megbirkózni. Kiszáradáskor a méreganyagok mennyisége nem nő meg a szervezetben, egyszerűen csak kevésbé híg az az oldat, amelyben a méreganyagok vannak, ezért növekszik a koncentrációjuk.” (Douglas N. Graham: 80/10/10)

A szervezet nem teszi függővé a méreganyag-kiválasztás mértékét a bevitt vízmennyiségtől. Ezért a vesénk akkor is kiválasztja a toxinokat, ha kevés víz van a testünkben. Ebben az esetben sokkal mérgezőbb a kiválasztott folyadék (vizelet). A vesének ki kell választania a méreganyagokat, mert különben meghalnánk. Ugyanakkor a kevés víz miatt a testfolyadék is toxikusabb, és ez betegséget okozhat!

Tested vízhiányos állapotra figyelmeztet mikor szomjúságot érzel:  ilyenkor kezd összetapadni a nyelv, nincs elég nyál, nem esik jól beszélni – ezek a kiszáradás tünetei. Érzed, sőt tudod, hogy tiszta vízre van szükséged, mely hidratálja a tested.

Gondold végig: az agysejtek mindegyike 75–90% vizet tartalmaz, és több tízmilliárd van belőlük! Agyunk megfelelő működéséhez, a tiszta gondolkodáshoz így már nagyon is érthető, hogy sok vízre van szükség. Tudatosan fogyassz vizet! Elegendő vízfogyasztással megelőzhető a fejfájás, kevésbé leszel ingerlékeny, és csökken a depresszió kialakulásának lehetősége is. Igen…  Ha könnyen megsértődsz, vagy idegeskedsz, mikor okod sincs rá, akkor tested jelez, hogy túl alacsony a víztartalma. Tapasztalati tény, hogy akik bőségesen isznak vizet, sokkal frissebb gondolkodásúak, és sokkal kreatívabbak. A megfelelő folyadékellátottságnak fontos szerepe van továbbá a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, és kiemelkedő jelentősége van a testhőmérséklet szabályozásában is.

  1. Ha száraz a bőrünk, cserepes a szánk – vízhiányos
  2. A vérünk közel 90%-a víz. Ha besűrűsödik, ez az állapot növeli az infarktus és a trombózis kockázatát, sőt a krónikus dehidratáció a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.
  3. fejfájás egyik leggyakoribb oka, hogy nem iszunk elegendő vizet.
  4. Az emésztés folyamata vízigényes. Az emésztőrendszeri betegségek kialakulását elősegíti, ha keveset iszunk.
  5. Az ízületek kenőanyaga a víz. A vízhiány következtében az ízületi porc elkopik, és fájdalmassá válik a mozgás.

Komoly kimerültség áll elő, amikor a testhőmérséklet eléri a 39 Celsius-fokot. A fáradtság érzése sok esetben megelőzhető, ha elegendő vizet iszunk. Számos tanulmány látott napvilágot olyan munkásokról vagy katonákról, akik forró sivatagi területeken dolgoztak vagy meneteltek. Jól ismert, hogy ahol a kényszerű ivás szabály, ott sokkal ritkább a forróság okozta kimerültség, és több az esély a megbízatás sikeres teljesítésére. Sokáig nem volt ismeretes, hogy az erőltetett ivás hideg és fagypont alatti körülmények között is igen fontos, különösen hegymászás során. Ez bizonyosodott be 1953-ban, amikor Edmund Hillary elsőként meghódította a Mount Everestet.

A magas hegyekre feljutva a vizet izzadtság formájában veszítjük el, de talán ennél is többet kilégzés útján. Hillary expedíciójának sikere a titkos fegyvere volt. Elemmel működő jégolvasztót hozatott az embereivel, és mindenki 2,5–3,5 liter vizet ivott naponta. A svájci csapat néhány hónappal korábban kudarcot vallott ugyanebben a vállalkozásban. Hegymászásuk utolsó három napja során fél liternél is kevesebb vizet ittak személyenként. Hillary annak köszönhette expedíciója sikerét, hogy emberei abban a kutya hidegben is megittak napi 2,5–3,5 liter vizet.            Vernon W. Foster: Új kezdet

Már az enyhe mértékű kiszáradás is hozzájárul több betegség, így a vesekövesség, a székrekedés, számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásához. A megfelelő folyadékbevitel jelentősége még inkább megnő idős korban, és növeli a szájüregi betegségek, csökkent agyi funkciók, az elesés, illetve az ebből adódó törések előfordulását. A dehidratált állapot esetükben súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat. Érdekes megfigyelni, hogy a ráncosodás is, mintha a dehidratáltságból fakadó jelenség lenne. Idős korban csökken a szomjúságérzet, melyet az ízérzékelés, és étvágy csökkenése, valamint a gyengébb memória, mozgáskorlátozottság, krónikus betegségek, egyes gyógyszerek hatása okoz. A szomjúságérzet csökkenésével felértékelődik a magas víztartalmú élelmiszerekkel, ételekkel elfogyasztott vízmennyiség jelentősége.

Ha az első figyelmeztető jeleket figyelmen kívül hagyod, akkor tested krónikus vízhiányra kell figyelmeztessen, ez pedig már az ízületek dehidratáltságából fakad, és reumatikus ízületi fájdalmakkal jár, például deréktáji, vagy nyaki fájdalom, de ide sorolhatók a térd fájdalmak is. Mivel a nyaki és ágyéki csigolyák is ugyanazon az elven működnek, a problémákat hasonlóképpen előzhetjük meg.

Csodálatos módon működik a test! Minden mozdulat valójában technikai csoda. Amikor két csont találkozik, az ízület kapcsolja össze őket. Az ízesülő csontvégeket az ízületi tok veszi körül. A kapcsolódó csontvégek nem érnek össze, mert köztük hézag, ízületi rés található. Ezt a hézagot az ízületi folyadék tölti ki, és lehetővé teszi a csontok egymáson való könnyed elmozdulását. Az ízületi fejet és ízületi vápát porcszövet borítja, az ún. üvegporc, amely nagyon sima anyag, és sok vizet tartalmaz. Egy jól nedvesített porcban a súrlódásból eredő károsodás minimális. Egy vízhiányos porcban a súrlódásból adódó kopás nagyobb mértékű.

A csontokat a rajtuk áthaladó erek látják el vízzel és tápanyagokkal. A csont szerkezetén keresztülhaladó víz felhasználásának megvan a sorrendje. Hogyan történik az elosztás? Elsőként mindig az a funkció részesül a vízből, amely a fontosabb faladatot látja el. Először a csontvelőben növekedő vérsejtek kapják meg a számukra szükséges vízmennyiséget. Az ízületeket a környező szövetek táplálják. A porcnak nincs saját vérellátása, hanem az ízületi folyadékból táplálkozik. A porc vízigényét az ízületi tokot tápláló véredények elégítik ki. Vízigényük abból a vízből szolgálható ki, ami „maradt nekik”. A csontok végét borító porcsejtek pusztulása és újraképződése eltérő sebességű lehet. Minél aktívabb testmozgást végzünk, annál intenzívebben mozog az ízületünk, és annál jobban felfrissül az ízületi tokban lévő folyadék. Ha azonban nem jut elegendő víz az üvegporcsejtek táplálására, akkor a csontvégek porcfelületein elhelyezkedő idegvégződések nyomás hatására fájni kezdenek. Ez figyelmeztetés!

Kezdetben ez a fájdalom még mindig figyelmeztetés, hogy az ízület nem jól hidratált, vagyis nincs benne elégendő víz. Amikor az ízületek vizet szeretnének felvenni, ahhoz több vérre van tehát szükségük. Ha ez az igényük tartósan nem elégül ki, azaz folyamatos a vízhiány, akkor az ízületek súlyosan károsodni fognak. A porcok elkopnak egészen a csontok végéig, és kialakul a csontízületi gyulladás. Ezt követően az ízületek alakja is deformálódik, a porckorong zselés magja összelapul. Az évtizedeken át keveset ivóknál a zselés mag körüli rostos porcgyűrű teljesen kiszárad, és berepedezik. A repedés belülről kifelé halad, sugárirányban. Amikor a repedés eléri a legkívül lévő porcgyűrűt, könnyen átszakad, és kialakul a nyaki gerincsérv, ami igen fájdalmas.

Semmit sem veszítünk és mindent megnyerhetünk, ha felismerjük ezeket a fájdalmakat mint testünk vízért kiáltását, és bőségesen iszunk tiszta vizet.                                                                      dr. Fereydoon Batmanghelidj.

Ha több vizet iszunk, akkor a vérünk hígabbá válik, és könnyebben ellátja vízzel az ízületeket. A porc vízzel telített lesz, és az ízületi résbe bejut a víz. Ezáltal lesz kenőanyag a két csontvég között, és biztosítja, hogy a csontok fájdalommentesen elmozdulhassanak egymáson.

Napi vízbeviteli szükségleteink

Vizes közegben játszódnak le tehát a különböző életfunkciók és fő anyagcsere folyamatok, mint vizelet, széklet, kilégzés, párologtatás. Ezen funkciók ellátásával vizet veszít a szervezet. A vízveszteság mértékét befolyásolja a testsúly, a mozgás, illetve a fizikai munka, a hőmérséklet, az éghajlat, a levegő páratartalma, és a betegségek. Ezek külön-külön és együttesen is befolyásolják a napi vízveszteség mértékét, melyet naponta pótolni kell szervezetünk számára.

Vízbevitelre a legideálisabb a forrásvíz, a szűrt víz, a lágy víz, és az alacsony ásványianyag-tartalmú, szénsavmentes ásványvíz. A szakemberek napi 2-2,5 liter, akár 3 liter víz elfogyasztását határozzák meg célként. A legideálisabb, ha 30 testsúlykilogrammonként legalább 1 liter vizet iszunk naponta. Ettől a mennyiségtől sokan visszariadnak… azonban tudományosan bizonyított tény, hogy ajánlott több vizet inni annál, mint amennyit kívánsz. Ennek az egyszerű igazságnak a felismerése és alkalmazása az életminőséged javulását szolgálja majd, szervezeted idővel alkalmazkodik a nagyobb mennyiségű víz elfogyasztásához, és így javulni fog az egészséged. Ezt a mennyiséget talán nagy hőségben még el is fogyasztjuk, ám télen, hidegben – valljuk be – nem feltétlen kívánunk ennyit.

Éppen ezért figyelmeztessük magunkat rá! Tanuljuk meg meginni a szervezetünk számára szükséges napi mennyiséget, amellyel ténylegesen kielégítjük igényeit. Mérd ki, mi az a mennyiség amit minimum meg kell igyál, és erre óránként figyelmeztesd magad! Ennél többet is lehet, az csak még jobb!

A szomjúság önmagában nem elégséges jelzés a test részéről, hogy vízre van szüksége. A legtöbb állat a vízkorlátozás vagy a tevékenység miatt elveszített víz nagyobb részét képes pótolni, ha adott a lehetősége az ivásra. Az ember a szükségletének csak a kétharmadát pótolja. Erőltetett ivást igényel, hogy a további harmadot is pótoljuk. A vízhiány a hőszabályozást is megzavarja, és arra kényszeríti a testet, hogy a hőmérsékletét növelje.                                    Vernon W. Foster: Új kezdet

Hasonlóan a légzéshez: nem elég annyi oxigént fölvennünk, amennyi az életben maradáshoz kell, hanem tudatosan kell mélyen lélegezni, hogy többlethez jussunk. Ahogy a kádba tiszta vizet engedünk,  majd a dugót kihúzva alul leeresztjük az elszennyeződött vizet, vagy az akváriumot kitisztítjuk, mert zavaros vízben nem érzik jól magukat a halak sem, ugyanúgy testünkben is le kell cserélni időről-időre azt a vizet, melyben sejtjeink lubickolnak. Ehhez pedig nincs is másra szükség, mint az ajánlott napi folyadékbevitel teljesítésére. A vízivástól ne félj, hízni nem fogsz tőle. Épp az a lényege, hogy a víz miután feltölti a sejteket, távozik a szervezetből. A többletvíz jól átmossa a szervezetedet, ezáltal feloldódnak és eltávoznak a lerakódott méreganyagok. Ha bőségesen iszunk vizet, akkor a szerveink működése is normalizálódik, sőt testünk energiaszintje is javulni fog. Először ez nyilván gyakori toalettre járkálást fog eredményezni, de ha kitartóan hozzászoktatod szervezetedet a megnövelt vízmennyiséghez, akkor jobban képes lesz a víz megtartására is. A száraz, hámló bőr helyét felváltja egy nem zsíros, de mégis fényes és rugalmas bőr.

Mikor igyunk, és mikor ne?

A helyes vízivási szokás kialakítása tehát az egyik legfontosabb tényező egészségünk megőrzésében. Ha frissek és éberek szeretnénk lenni, akkor óránként igyunk meg egy-egy pohár vizet, viszont kerüljük a vízivást az étkezések előtti, és utáni fél órában, vagyis abban az órában hagyjuk ki, amikor étkezni kívánunk!

A gyomorban vegyi folyamatok játszódnak le, s ehhez optimális feltételek szükségesek: megfelelő hőmérséklet, kellő mennyiségű és megfelelő töménységű sósav, hogy a kémiai reakciók tökéletesen végbemenjenek. Testünk a bevitt vízből képes gyomorsavat, nyálat és egyéb, az emésztéshez szükséges nedveket termelni. Hogy elengendő mennyiségű gyomorsavat termeljen, bőségesen kell vizet inunk. Azonban az is fontos, hogy a gyomorsav megfelelő töménységű legyen! Ha étkezés közben iszogatunk, felhígul a gyomorsav, az emésztés munkája leáll, s mindaddig nem folytatódik, amíg a fölösleges vizet a gyomor fel nem melegítette, és fel nem szívta. Az étel pedig „romlásnak indul” a gyomorban, hiszen meleg helyen van, de emésztődni nem tud, a nem megfelő töménységű víz következtében, ezért az emésztés elégtelen lesz, a gyomor nem tudja tökéletesen és az optimális idő alatt elvégezni a munkáját. A tökéletlen emésztés következménye a puffadás, gázosodás és a rossz közérzet. Ha mégis szomjúságot érzünk evés közben, fogyasszunk valamilyen gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy ezeknek frissen préselt változatát, például 100%-os gyümölcslevet, vagy paradicsomlevet, répalevet, melyek kiváló szomjoltók!

Sokkal könnyebben emésztjük meg az ételeket, ha nem fogyasztunk egy étkezésen belül zöldséget és gyümölcsöt együtt. Például nem jó társítás rakott krumpli után narancslevet inni – fogyasszunk hozzá inkább paradicsomlevet. Egy gyümölcsös reggelihez pedig kiválóan illik az almalé vagy a narancslé stb.

A vizelet színe – a legkönnyebb ellenőrzési lehetőség

Ha nemcsak akkor megyünk vécére, amikor „kell”, hanem meghatározott időnként, akkor a testünk többet fog kiüríteni a mérgekből. A székletürítési rend is hasonlóan fontos. Mert ha csak akkor iszunk, amikor szomjasak vagyunk, és akkor megyünk vécére, ha kell, akkor nem alakul ki a rend a testünkben. A kisgyermekkori ürítési szokásokat a felnőttek „elveszítik”, és ez a bajok egyik fő forrása. A legegyszerűbben a vizeletünk színe alapján állapíthatjuk meg, hogy eleget iszunk-e?

  1. Ha a vizeleted színtelen, átlátszó, akkor elegendő mennyiségű vizet ittál az eddig eltelt napszakban.
  2. Ha világossárga, kicsivel többet kell innod.
  3. Ha sötétsárga nagyon keveset ittál, vagy megfeledkeztél az ivásról. A vizelet méreganyag-koncentrációja ilyenkor nagyon magas. A ki nem választott méreganyagok kristályos formában az ízületekben és a kötőszövetben tárolódnak.

Hidratáltság

Hidratáltságnak azt az állapotot nevezzük, amikor a sejteken belül és a sejteken kívüli térben elegendő mennyiségű víz van. Ha a testünk hidratált, akkor minden folyamat egészségesen működik a szervezetünkben, és a testsúlyunk is normalizálódik.

Bőséges vízfogyasztással számos baj megelőzhető, nem kell orvoshoz járni, nem betegszel meg, és gyógyszert sem kell szedned!  Súlyos betegségektől, ízületi és reumatiku bántalmaktól,  magas vérnyomástól, sőt az allergiától is megszabadulhatsz. Ha jobban belegondolsz, a meghűléses, lázzal járó megbetegedések során is a legfontosabb orvosi tanács: Igyál eleget! Igyál sokat! Változtass az életeden! Tedd meg ezt önmagadért, mert senki sem teheti meg helyetted. Ha egyszerű módszereket keresel egészséged megőrzése érdekében, önts tiszta vizet a pohárba!

Forrás:

  • http://doktortisztaviz.hu
  • https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/belgyogyaszat/cikkek/tenyleg_annyira_karos_a_cukor/20150119111755?gclid=Cj0KCQiAr8bwBRD4ARIsAHa4YyKNm0kQ2UPfkbOchjX0AsKN14Fc_Et3mNMB4rqN2-AbXQRleXJmd1caAo7NEALw_wcB&autorefreshed=1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük