Léböjt kúra 2. nap

Reggel hanyatt feküdtem az ágyban, hallom, hogy Teddy be akar jönni. Próbáltam elhessegetni a hangokat a fülem mellet. Egy ideig még nyugodtan heverésztem, mintha nem zavarna, hogy kaparja az ajtót.. Miközben igyekeztem elhessegetni a gondolataim, hiszitek, vagy sem, úgy éreztem, hogy a hasam karcsúsodott. Gyerekkoromban hanyatt fekve teljesen behorpadt, hát mostanában inkább csak egyenes szintbe került.

Teddy segítségével 7 órakor keltem, és elkezdtem szöszmötölni a konyhában. Megcsináltam a mézes gyömbéres teám, amit lassan elszürcsöltem, közeben arcszaunáztam. Az az igazság, hogy egész testemnek jólesne most egy szauna, és ha már méregtelenítés, akkor dukálna is, de így karantén idején, gondolom nem ajánlott uszodába, gyúgyfürdőbe menni, az otthoni körülmények pedig ezt tették lehetővé. Kamillával történt az inhalálás, és nagyon is aktuálisnak bizonyult, mert nem tudom biztosan, talán a tavasszal (évszakváltás) van kapcsolatban, de az arcbőröm nagyon nem az igazi. akad rajta pár gyulladt piros pötty, főleg az állam környékén, de nem izgulok, hiszen méregtelenítek, biztosan javulni fog a helyzet hamarosan.

Készítettem mindjárt 1-2 bögre kamilla teát is, amit napközben igyekeztem elkortyolni, de talán bölcsebb lettem volna, ha estére hagyom, és reggel inkább csalán teét főzök. Csináltam azonban egy tegnap már említett lenmag teát is. Íme!

Na jó, nem várom hogy ess tőle hanyatt, pedig igyekeztem a környezettel barátságosabbá tenni, nem könnyű. Ízre azonban meglepően jó. Aki szeret poridge-ot (zabkása) reggelizni, (Viktor ma azt kérrt banánnal, almával, kevés datolyával) annak nem sokban különbözik az íze ettől, csak sokkal folyékonyabb. Folyékonyabb, de azért hasonlít a gélre, amit a hajamra szoktam kenni. Félve kóstoltam meg, de döbbenetesen jólesett! A fennmaradó leszűrt valamit beletettem Viktor poridge-ába, másik részével bepakoltam az arcomat is.

Andinak volt kettőnk közül gyümölcsprése, és felajánlotta, hogy amíg léböjtölünk egyik nap nálam, másik nap nála lehet. Elindult a program, ő már tegnap legyártott magának kb 2 liter folyadékot, és este áthozta a gépet. Ma rajtam volt a sor, de sajnos nem indult, valami érintkezési macera végett, így délután áthoztuk Viktor anyukájáét. Már alig várom, hogy remek kis koktélt készítsek, de még mindig nem egészen értem a léböjt lényegét…

Andi ma az mondta kókuszvajjal meghintett krumplit ebédelt, meg pár szem diót, én pedig csináltam egy – hát minek is nevezzem? – spenótkoncentrátumot.

Spenótkoncentrátum recept

Először is én hiszek a vajban! Nyilván nem használtam sokat, hogy “diétás legyen”. Megolvasztottam, majd beleszórtam 0,5 kg válogatott spenótlevelet, és nagyon kevés vizet is öntöttem alá.

A levelek gyorsan megfonnyadtak, aztán elővettem a turmix gépet, és a reggeli lenmagteából fennmaradó kis szösszenettel együtt összekutyultam. Gyönyörű pépes állagot kaptam. Sűrítéshez remekül bevállt a lenmagzselé. – ez egy jó tapasztalat! Tálaláskor kicsi fokhagymát is reszeltem bele, és igényeltem némi sót (himalája sót használtam). Remek jól sikerült. A spenótos turmix bögréjébe öntöttem egy pici vizet, beindítottam a készüléket, hogy mindenhonnan összeszedje a maradékot. Máskor is ilyen egyszerűen szoktam elmosni.

 

Még mindig nem világos előttem, hogy mi a léböjt lényege? Értem hogy minden zöldséget, gyümölcsöt kipréselünk, mintha nem tudnánk rágni, de ezzel akkorát könnyítünk a szervezetünkön? Nem jobb volna csak vizet fogyasztani, vagy vizet és zöldség / gyümölcsöt? Én azt tapasztalom, ha elkezdünk víznél sűrűbb dolgot fogyasztani, az hozhatja meg az ízek utáni vágyat, illetve már önmagukban ezek a gyönyörúséges színek. Az elv nem világos, ezért be is kaptam egy almát. Most mondja meg nekem valaki, mitől jobb, hogyha kipréselem, mintha elfogyasztom egészben?

Tehát, mit tanultam a léböjtről?

Talán azt, hogy jobban utánagondolok annak, mi is számít egészségesnek. Hiszek abban, hogy az egészséges étkezés tartósítószermentes, elég a minden napi só, ami a legjobb, és legegyszerűbb tartósítószerünk. Igen, abból sem kell sok, és cukorból se kéne. Érdekes módon ezek mind kiemelhetik az ízeket, de túlzott mértékben képesek az elnyomásra is. Ilyen emberien működnek. Ráadásul arra is képesek, hogy az eredeti ízeket ne érezük elégnek, vagyis eltorzíthatják az ízérzékelésünk, és innen már csak egy ugrás, hogy rászokjunk az ízfokozókkal dúsított ételekre, habár engem a Coca-Cola például sosem hozott lázba. A cukor is képes azonban elvonási tüneteket produkálni. Talán ezek az ízek azok, amelyek hiányozni tudnak, és ezek azok, amiket kerülök a léböjt alatt, meg a gyomorterhelő kelesztett árut. Sokkal kevesebb elég volna belőle a szervezetünk számára, ráadásul az élelmiszerláncok aztán biztosra mennek, és ma már nem igen lehet kapni igazi kovászos kenyeret, ami sokkal nehezebb súlyú, tartalmasabb, és könnyebben emészthető, inkább telenyomkodják őket puffasztó, és térfogatnövelő szerekkel. Ilyen formán már a levegőt is megfizetjük.

A barna kenyereknek nem véletlen hogy idehaza nincs nagy divatjuk. Mindenki “tudja”, hogy egészséges volna barna kenyeret fogyasztani, de senki sem szereti igazán. Nincs ebben semmi meglepő, egészen egyszerűen nem az igazi. Bécsben például kapni igazi fekete kenyeret, aminek van nedvesség tartalma, mégis ropog a héja, amit ha már nem friss, tósztolni szoktak, és még mindig van mit rágni rajta, nem törik, nem száraz, és szeretik az emberek, én is szerettem, imádtam. De itthon még ilyennel nem találkoztam. Az itthoni barna kenyér, amelyhez általánosan hozzá lehet jutni, mint a nagy üzletláncok polcain, csúfos ki másolatai az igazinak – tisztelet a kivételnek.

Összefoglalva, hogy mit fogyasztottam ma

  1. vizet
  2. mézes gyümbér teát
  3. Lenmag teát
  4. egy a szokásos főzelék adagnak kb csak a fele spenótkoncentrátumot. Ó, és ne feledjem! – pár szem madársalátát csak úgy nyersen bekapam, miközben készült a spenót a fazékban, vagyis ma elég zöld napom volt
  5. 1 db almát
  6. 3 répából egy narancsból és egy kisebb almából kipréselt koktélt – nagyon finom
  7. egy banánturmixot házi diótejből – holnap ne feledjem! – leírom a receptjét

Hogyan éreztem magam?

Első válaszként azt mondanám jól, kivéve délelőtt, mikor rendet raktam – már muszáj volt. De ha jobban belegondolok érzem a változást az érzelmeimen, hullámokon, és gyorsabb reakciókon. Meglátjuk milyenek lesznek az elkövetkezendő napok…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük